Rosszallóan morgolódom, ahogy a reggeli...inkább déli nap sugarai elérik az arcomat, megzavarva engem a békés, ha rajtam múlik egész napos szindikálásomban. Mázli, hogy errefelé nem jelenthet gondot az olyan apróság, mint a nap, már nyúlok is az éjjeliszekrény felé, ahol a távirányító egy gombnyomást követően intézkedik, hogy a redőny hangtalanul félhomályba borítsa a szobát, én pedig visszafordulok az oldalamra, és boldogan ölelem át újra szorosan az előttem fekvő forró testet, hogy így alhassunk tovább kis kifli, nagy kifli pózban. Meztelen testem az ő csupasz hátához simul, tenyereim a kebleivel kezdenek játszani, és még a tarkóját is megpuszilom, mielőtt pislogva kezdeném felfogni, hogy itt valami nem stimmel.
-Hmm...?
Lassan kinyitom a szemem, és végre körülnézek. A szobám...igen, ez stimmel. Az ágyam...hát eléggé össze van túrva, de az enyém. Az, hogy pucéran aludtam szintén rendben van, és a hölgy...hát lehet tőle is normális, hogy meztelenül alszik de...esküdni mernék, hogy nem itt szokott. Halványan rémlik, hogy tegnap este szokás szerint nagy buli volt, és pont eleget ittunk, aztán táncoltam valami csajjal és...áhá...ez lesz az...és rémlik, hogy valahogy itt kötöttünk ki, és...azt hiszem evidens, mit csináltunk. Kár, hogy csak elvétve rémlik valami belőle, jó csajnak tűnik.
-Jó reggelt... - duruzsolom a fülébe, közben a vállánál fogva fordítom őt a hátára, hogy láthassam.
-Isa?

El tudom képzelni, hogy érdemes lenne komolyan venni ezt a helyzetet, de ahogy a hatalmas, kristály kék szemeivel rám néz, és bizonytalanul kérdez, egyszerűen nem tudok nem mosolyogni. Tény, hogy pár perce még épp csak belém hasított a felismerés, hogy "Úristen! Én megdugtam a húgom barátnőjét!"; mostanra viszont már megnyugodtam kissé, és magamnak bevallhatom, titkon mindig is megmozgatta a fantáziámat ez a lány.
-Nagyon úgy tűnik - mondom még mindig mosolyogva. Két karommal továbbra is közre fogom őt, és így támaszkodom felette, ahogy nézem az ágyam ma esti vendégét. Egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajolok hozzá, és szájon csókolom, ha emlékeim nem csalnak, nem először mostanában. Nem húzom sokáig a dolgot, az egész igazából nem több egy elnyújtott szájra puszinál, aztán vissza is dőlök a hátamra, és jólesően sóhajtok.
-Kérsz reggelit? Azt hiszem ránk fér...amúgy jól érzed magad?

Figyelem, ahogy szép lassan leküzdi a zavarát, és szinte érzem, ahogy lassacskán elveti az ötletet, hogy katapultáljon az ágyból, majd pucéran vesse ki magát az ablakon. Ó igen, másnaposan ébredni valaki mellett kellemetlen meglepetés tud lenni, de én speciel szívesen megismertem volna közelebbről józanul is, úgyhogy csak mosolygok rá, ahogy zavartan kérdezget.
-Nem csodálom...amennyi mindent összeittunk... - jegyzem meg, és elkezdem simogatni a fejét, mintha ettől kevésbé fájna neki.
-Már megszoktam az ilyen reggeleket...és általában nem a város egyik legjobb nője ébred mellettem, szóval meglehetősen jól, köszönöm.
Mivel már az előbb sem ellenkezett, és úgyis olyan közel van hozzám, megint hozzá hajolok, és ezúttal már rendesen csókolom meg őt, hosszan, és gyengéden.
-Éhes? - Kérdem, aztán halkan kacagok - ja, hogy te olyan reggelire gondolsz...hmmm...arról is lehet szó.
Rákacsintok, aztán a telefonért nyúlok.
-Jarvis. Ma ágyban szeretnék reggelizni. Fel tudnál hozni egy étkező kocsit...két személynek?

-Egyik legjobb - javítom ki nevetve, majd azért valamivel komolyabban hozzáteszem: - De, azok közül akik itt ébredtek, te tetszel a legjobban. Sokkal szebb pedig nincs nálad a városban, de másnapos vagy, elnézem, hogy hülyeségeket beszélsz.
Mialatt nyelveink táncot járnak, átkarolom, hogy szorosan összesimulhasson meztelen testünk, és minél nagyobb felületen érintkezhessek kellemesen meleg bőrével, aztán a harapásra feléled bennem egy emlék, és biztos vagyok benne, hogy már a bulin is szinte végig egymás ajkán csüngtünk. Meg tudom érteni, valami fenséges, amit művel a számmal, még a másnapossággal járó kellemetlenségeket is elfeledem amíg csókolózunk.
-Hmm? - Fordulok felé a telefon után, a kérdésre pedig egy nagy fehér ajtóra mutatok a szoba másik végében.
-Arra. Ne aggódj, csak innen nyílik oda ajtó.
Aztán figyelem, ahogy felkel, és bizony alaposan megnézem magamnak. nyilván láttam már ruha nélkül de most...most emlékezni is fogok rá. Testének minden formás centiméterére.
-Határozottan a legdögösebb.

-Kétlem, hogy kifinomult lenne az ízlésed nőkben, úgyhogy inkább bízd rám: szívdöglesztő vagy.
Fel nem tudom fogni, hogy valaki, akiről a húgom csak úgy beszélt: "Ő itt Isadora. Modell, szóval próbálj meg bírni magaddal, kivételesen", az mért bizonygatja, hogy akad nála jobb nő is. Aztán lehet elfogult vagyok, hisz most vele fekszem egy ágyban, és őt ölelem magamhoz, de mondjuk, ez sem egy utolsó érv a szépsége mellett. Oka van annak, hogy pont őt szúrtam ki.
-Tudod, a legtöbb lány menekül egy egy éjszakás után. Nagyon szimpi, hogy te nem.
Aztán amíg elvan, megjön a kaja, én pedig épp előkészítem a kocsit a személyzet távozása után, mikor meglep, és az ölembe kerül. Testemre azonnal hatást gyakorol, s bár minden porcikám gerjed rá, a leginkább mégis az ölemben érezhető ez, és mivel meztelenek vagyunk még mint a ketten...
-Hmm? Ó, ja igen. - Térek magamhoz, aztán adok egy puszit az egyik mellbimbójára, ez után viszont úgy fordítom a kocsit, hogy ő is láthassa.
-Kenyér, méz, szalonna, és tükörtojás...meg persze Tea. A szalonnát nagyon ajánlom, a másnaposság igazi ellenszere....nekem legalábbis eddig bevált.
Közben nem bírok magammal. Kezeim hol a melleivel játszanak, hol az oldalát simogatom, néha pedig a fenekét markolászom beszéd közben. Szinte el sem hiszem, hogy tegnap éjjel megkaptam őt!